Josquin de Préz reneszánsz zeneszerző El Grillo (A Tücsök) című műve kórusunk egyik örök kedvence. Minden alkalommal elénekeljük, ha együtt vagyunk. A dal a télen-nyáron éneklő tücsökről szól, így nem is csoda, hogy közel áll a szívünkhöz.

Bár a darabnak létezik "hivatalos" magyar fordítása is, mi ezt hagyományosan olasz nyelven énekeljük. Jelentése nagyjából így hangzik. A Tücsök egy jó énekes, sokáig, szinte mindig énekel. De nem úgy tesz, mint más "madarak", akik egy kis éneklés után rögtön továbbállnak, hanem a Tücsök egy helyben marad. Ha meleg van, akkor a szerelemről énekel.

Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben. Gyermekéveire rávetette árnyékát az első világháború. Benedek Elek fedezte fel, és segítette a fiatal költőt. A huszas években a "Cimbora" című folyóiratban jelent meg legtöbb műve, illetve műfordítása. A Kolozsvári Egyetem jogi karára járt, amit végül is nem végzett el. 1937-ben nősült meg. Fiatal korától kezdve szívbeteg volt, 1938-ban csendesen elhunyt.

Versei részben vidámak, részben melankolikusak, átjárja őket az örök szépségben és a jóságban való hit. Ő maga így vallott erről: "Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban”. (forrás: Wikipédia)

Kayamar választása az "Arany és kék szavakkal" c. versére esett. Egy szerelmes verset hallhatunk, ahol a kedvesért való rajongás csendes és szelíd. Szenvedélyét egy kódexmásoló szerzeteséhez hasonlítja, akinek az a legnagyobb gyönyörűsége az életben, hogy minél szebb és kifejezőbb iniciálékat rajzoljon.

A Tekitamie, 2008-ban íródott, amikor a kórus még meg sem alakult. A karnagy első önálló albumában, a Tiltott zenében hangzott fel először, ami máig kiadatlan. A zenemű a nevét is az albumról kapta, mint Tiltott tánc. Ezután készült belőle kórusfeldolgozás, ami a mai napig nagy sláger a kórus életében főleg a ritmikussága miatt.

Az 5. szólam podcast 2017-ben ezt a számot választotta ki a műsor háttérzenéjének.

Álljanak itt a szövegíró (Hambi) saját szavai az Üvegvilágról:

"  A Bartók konzervatórium aulájában ülök Ugrin Tanár Úr kóruspróbájára várva. Úgy kavarodnak körülöttem a hangok, mint sűrű füst a levegőben: balról bőgőket hallani, jobbról orgona hangja szűrődik ki, egy szoprán a mosdóban skálázik.

   Előttem a büfé ingó asztalán papír, kezemben olcsó töltőtoll, elmerülök a zajban, megáll az idő. A papír megtelik szavakkal, elkészül a vers, ami pár nappal később már a számítógépemen alussza téli álmát, mintha nem is tudná, hogy kórusmű születik majd belőle.

   A vers az emberiségről szól, ami kicsit olyan, mint a kisgyerek, aki ártatlan gyerekszemmel szemléli a világot, képzeletének segítségével változtatja meg, tölti meg élettel. Alkotó munkája nyomot hagy benne. De hogyan bizonyosodhatunk meg abban, hogy a jó irányba haladunk? A biztosíték a természettudomány módszertanában rejlik; környezetünk átformálása csak megértésének útján lehet sikeres. Ez lehet a fenntarthatóság záloga."

The Little Drummer Boy - vagyis a Kis Dobos Fiú:

  A "Little Drummer Boy" dalt eredeti nevén "Carol of the Drum", Katherine Kennicott Davis írta 1941-ben, azóta számos felvétele és átirata született, és nem túlzás azt állítani, hogy meghódította a világot.
  Nem nagyon ismert tény, hogy az eredetije egy tradicionális cseh dal, amit Davis dolgozott fel, "Czech Carol freely transcribed by K.K.D." címen, szoprán - alt szólóra és kiséretre, úgy, hogy a tenor-basszus utánozta a dob-kiséretet.
  A kottát később C.R.W. Robinson néven publiklta, amivel néha műveit megjelentette. Az első felvétel 1951-ben készült a Trapp Family Singers együttes előadásában. Akik látták "A Muzsika Hangja" című méltán világhírű musical-filmet (Julie Andrews és Christopher Plummer főszereplésével) azoknak nem kell bemutatni a Trapp családot. A család ha nem is teljesen úgy ahogy a film bemutatja, valóban menekülni kényszerült Ausztriából a második világháború alatt, és Ameriában telepedtek le, ahol Trapp Family Singes néven alapítottak énekegyüttest.
  Visszatérve a dalra: a dal főszereplője a kis dobos kisfiú, aki meghallja Krisztus születést, és szeretne a Megváltónak ajándékot vinni. De hát ő nagyon szegény, nincs semmije, csak egy dobja. Elhatározza, hogy mégis elmegy a kisded Krisztushoz, és játszik neki a dobján. Játék közben a legjobbját alakítja amit a Megváltó egy mosollyal jutalmaz.
  Természetesen együttesünk repertoárjából ez a dal sem hiányozhat, amiről videoklipp is készült.
  (forrás: Wikipédia)

Ki ne ismerné a Tavaszi szél vizet áraszt kezedű népdalt?

  Azt gondoljuk, nincs olyan ember Magyarországon aki ne ismerné, illetve általános iskolás korában ne énekelte volna ezt a dalt. Szerencsére, ez a dal sem kerülte el azt, hogy Viktor átdolgozza és áthangszrelje, így ez is sláger lett a KVVK repertoárján.

   2020-at írtunk, ez is sokáig emlékezetes marad a koronavírus járvány miatt. Az itt bemutatott változat a kötelező karantén alatt született, összefogásban az Örökifjú Zenebartátok Kórusával illetve a meghívott vendégekkel. Összesen 104-en énekeltünk ezen a felvételen, különböző országokból, és Viktor megmutathatta a világnak, hogy a zenén kívül a videóvágáshoz is kíválóan ért.    Itt található az elkészült videoklipp.

   Valószínüleg több generáció is felnőtt Weöres Sándor nem csak gyerekeknek írott versein.
   A Weöres Sándor verseit nagyon sokan dolgozták fel. Egyszerű ritmikus szövegük szinte várják a megzenésítést. És ez szerencsére gyakran meg is tötörténik. Vég nélkül lehetne sorolni a különböző együtteseket, önálló előadókat. Kórusunknak is vannak saját feldolgozásai, többek között Kayamar Téliszép Dalciklusa is Weöres Sándor versei alapján készültek. A Nyári Dalciklus e sorok írása közben még a megszületés és tanulás fázisában van, de talán nem árulunk el nagy titikot, ha leírjuk, hogy az is Weöres műveinek megzenésített, és KVVK-ra hangszerelt változata lesz.   Itt található az elkészült videoklipp.

Tegyük kezünket a szívünkre... ki ne próbálkozott valaha varázslással?

  Hogy mást ne említsünk, valószínüleg ez a tény a Harry Potter könyvek titka. Az emberek szeretnek varázsolni, a szerencsésebbek nem csak gyermekkorukban.
  Weöres Sándor is szeretett varázsolni, erre példa Bóbita, vagy a Csiribiri. Olyan tündérek ők, akik ártalmatlanok, elüldögélnek egy őszi levélen, szeretnének hét csillag közt aludni, és nem mennek a szomszédba egy kis rosszaságért, ha például szárnyat kell igézni egy malacra. Mégis az a kívánságuk, hogy őket hívjuk álmunkba mi, varázstalan emberek.
  Szerencsénkre Viktor is szeret varázsolni .. különben nem lenne KVVK. Az itt bemutatott videóban másfajta varázslással is próbálkozik, több-kevebb sikerrel. Nézzük el neki, hogy a zongorahangoló kulcsból most csak egy banánt sikerült előállítania de maradjon közöttünk, hogy próbálkozik már ennél komolyabb transzformációk végrehajtásával is. Addig is, amíg ez nem sikerül neki, maradjunk az eddig megszokott varázslatainál.    Itt található az elkészült videoklipp.